Anyáékkal a hátam mögött elindultam egy sereg első éves felé. Hallottam mit mondott Emmett és kicsit én is nevettem rajta. Hisz úgyse lesz semmi baj sem, remélem...Több kis elsőévesekből álló csoport volt, én ahhoz csatlakoztam ahol a leghelyesebb pasik voltak. xD.
Odaálltam melléjük és bemutatkoztam, ők is ugyanígy tettek, de én csak egy fiú nevére figyeltem, Steve. Stevenek fekete haja, szikrázóan kék szeme és hófehér bőre volt. Teljesen megigézett azokkal a szemekkel.
A többiek kissé furcsán néztek rám a nevem hallatán, az egyik lány meg is kérdezte.
-Ez meg milyen név? Még sose hallottam.- egy szőke hajú lány volt és kissé lenézően bámult rám, mintha ő több lenne nálam.
-Különleges. Anyu adta nekem. A nagymamáim kereszt neveinek keveredése.
-Hu...Ez egész izgalmas. Jól sejtem, hogy a két név egyike az Esme? - kérdezte Steve egy kis izgalommal a hangjában.
-Igen. A másik Reneé. Csak sajnos Reneé nagyit ritkán látom.
-Örülj neki, hogy egyáltalán van. Nekem sajnos már mindkettő a halakkal alszik. - válaszolt Steve egy kis szomorúsággal a hangjában. Biztos hiányoznak neki a nagymamái.
Viszont a párbeszédet nem tudtuk folytatni, mert megcsörrent a telefonom és a kijelzőn Apu neve villogott.
-Bocsi ezt fel kell vennem. Apám az...- kértem elnézést és hátat fordítottam a többieknek miközben benyomtam a fogadás gombot.
-Nessie ne mondj semmit! - hallottam apa ideges hangját a vonalban.
-Jól van, ha lehet mostmár ne halgatózz - sziszegtem vissza neki és kinyomtam. Fenének se kell, hogy kihallgassék a gondolatait. :@
-Téged is zaklatnak az ősök? Engem is folyton nyúznak - felelte egy lány.
-Jaj Mia hagyd már szegényt.
-Tudod Mia te szerencsésebb vagy, mint én. Néha azt érzem olvasnak a fejemben. Rémes. - mondtam neki mosolyogva.
Egész szimpatikus kiscsaj. Kedvesnek és életvidámnak tűnik. A külseje is adja ezt az összképet. Vörös göndör haj, nagy zöld mandulavágású szemek, vékony testalkat. Az orra kicsit pisze volt és pár szeplő is borította, de amúgy valahogy az egész megjelenése olyan magával ragadónak tűnik. Biztos népszerű lesz. Aztán eszembe ötlött egy érdekes gondolat, csak előbb egyeztetni kellett apuval.
,,Hé apu hallasz? Átjöhet pár ember akiket most ismertem meg? Ha igen akkor küldj egy SMS-t"
-Renesmee minden oké? - kérdezte Steve és megrázott.
-Bocs elbambultam. - mondtam. Éreztem, hogy remeg a zsebemben a mobilom. - Mellesleg hívjatok nyugodtan Nessienek.
Elővettem a pici Sony Ericsson W995-ös telefonomat. ,,Igen. Mi addog elmegyünk vadászni. Alice marad."
Apró elégedett vigyor suhant át az arcomon, ez kipipálva :).
-Nincs kedvetek eljönni ma suli után hozzám?
-Én szívesen - jelentkezett rögtön Steve amit én egy kedves mosollyal fogadtam.
-Én is - mondta kicsit visszafogottabban Mia.
-Még valaki? - kíváncsian kémleltem körbe és még egy fiú és két lány csatlakozik kis csapatunkhoz.
-Király. - mondtam boldogan. - Akkor beférünk ap...ööö vagyis Edward kocsijába.
Ők pedig majd Emmettel mennek teszem hozzá gondolatban.
-Na, de most megyek órára, hisz mindjárt becsöngetnek...Ti nem jöttök? - kérdeztem és igyekeztem elterelni kicsiny nyelvbotlásomat.
-De megyünk mi is. - válaszolt Steve, nagy örömömre.
Elindultunk a suli épületébe. Majd kicsattantam a boldogságtól, mert ha minden igaz lesz ember barátom és akkor már csak nem farkas, és vámpír van.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
király lett :) olvasok tovább.....csáááá:)))))))
VálaszTörlés