Érdekes hírek *Nessie

Néztem ahogy Alice és apa nevettek anya viccén. Én csak egy kecses nyelvnyújtással mutattam ki nemtetszésemet.
Belekaroltam Leah-ba és Jacobba. Vígan indultam velük a folyosón a szobák felé. Leah szobálya volt a legközelebb a lépcsőhöz ami anyuék szobája volt. Bevezettem és addigra már meg ágyaztak neki. Alice mindent elintézett.
Leah nagyon fáradt volt, úgyhogy hamar jó éjszakát kívántunk neki és elmentünk az én szobámba.
Jacob leült az ágy végére és csillodó szemekkel nézett engem.
- Mesélj valamit. Milyen volt otthon? Mi történt az elmúlt pár hónapba? - kérdeztem.
Kényelmesen neki dőltem a túloldalon lévő párnámnak és vártam Jake válaszát.
- Hát tudod elég izgis hónapok voltak. Képzeld már mindenkinek megvan a bevésődése. Kivéve Leah-t ami neki nagyon rossz de nekünk annál jobb.
- Szegényke, biztos zavarja, hogy kilóg a sorból és nem csak azért mert lány.
- Igen rosszul esik neki... De a másik nagy hír hogy nem nagyon jutott ideje ez utóbbi időbe ezzel foglalkozni megszületett az első farkasbébi. És ez minden idelyét lekötötte a segítség terén.
- Csak nem Samnek és Emilynek? - kérdeztem. Bólintott. - Komolyan? Úristen! Hogy hívják? Hogy néz ki? Fiú vagy lány? Mesélj el mindent. - estem neki a kérdésekkel.
- Hát kislány lett. Augusztus 25-én született és a Bonnie nevet kapta.
- Biztos nagyon aranyos.Na még mi volt? Mesélj!
Nagyot nyelt és ásított is egyet. Igy olyan cuki.
- A most következő hírnek nem fogsz annyira örülni. Főleg Bella nem.
Furán néztem rá.
- Ajjaj mesélj.
- Hát tudod nagyapád nagyon unatkozott miután elmentetek. És Sue is mivel a gyerekek folyton Saméknél voltak. És tudod nagyon összemelegedett a két öreg.
A felismerés csak úgy átsüvített rajtam.
- Csak nem összejöttek? Nagyapa és Sue?
Ebben a percbe anya viharzott be a szobába. Az arca elsápadt amennyire ő még sápadtabb tudott lenni.
- Ugye az előbbi csak vicc volt. Ugye csak viceltél?
Nem láttam még anyut ilyen idegesnek. Beletelt még pár percbe hogy felfogja az egészet, hogy már az apja is új nők után kezd nézni.
- Nem. Bella az imént elmondtak mind igazak. Sue és Charlie nagyon is együtt vannak. Amúgy küldtek is neked valamit.
Belenyúlt a táskályába és egy levelet húzott elő belőlle. Átnyújtotta anyunak. És egy másikat elővett nekem is. Olvasni kezdtem.
Szeretettel meghívjuk önt és kedves családját Sue Clearwater és Charlie Swan esküvőjére.
Helyszín: Forks, Swan Ház
Időpont: November 13. 14 órától.
Szeretettel várunk titeket.
Sue és Charlie.
Anya arca egy pillanatra összeszűkült aztán ismét visszatért a régi rezzenéstelen tekintet.
- Alice! - kiáltotta aztán eltűnt az ajtóban.
- Hm... egy kissé kiborult. - jegyeztem meg egy halvány mosolyal.
- Hát nem csoda. Először az anyjának aztán az apjának lesz új családja.
- De azért ennyire nem kellene kiborulni.
- Tételezzük fel. Mit szólnál, ha Bells és Edward szétmenne aztán Bella összejönne velem apád meg egy másik vámpírral.
- Csak rád lennék mérges mert folyton azt hangoztatod, hogy imádsz erre kiderülne, hogy mégse. - szögeztem le tárgyilagosan és önkéntelenül is Steve kék szemeire gondoltam.
- Mondtam, hogy ezt csak tételezzük fel. És sose tenném ezt veled amit az a mocskos vérszívó tett az én Bellámmal.
- Jacob. - mordultam fel rá. Viszont elgondolkoztam azon amit mondott. - Várjunk csak ezt te hogy érted?
- Ja te nem tudsz róla? Hupsz - kicsit elgondolkozott. - Én inkább nem szólok bele a családi ügyekbe.
- Aki A-t mond, mondjon B-t is. Szóval mondjad.
- Kérdezd meg az őseidet inkább.
Ezt már nem bírtam. Felpattantam és kirohantam az ajtón.

Kiegészítés

Szijasztok
Mint gindolom olvstátok voltak az előző részekben megemlítve dalok.
Esme kedvenc dala, Nessie altatódala és Bella altatődala.
Aki nem ismerné annak most elhoztam én.

Esme's favousite song

Nessie's Lullaby

Bella's Lullaby

letöltésért katt a névre.

Mivel lehet hogy egyéb dalok is benne lesznek most felteszek nektek még több altatódalt.
+ Edward kedvenc dalát ami a filmbe is benne van.

(Megjegyzem ezek nem hivatalos dalok. De azért jó halgatni ezen a néven. Mármint nekem.)

Alice's Lullaby

Jasper's Lullaby

Rosalie's Lullaby

Emmett's Lullaby

Esme's Lullaby

Carlisle's Lullaby

Alec and Jane's Lullaby

Volturi's Lullaby

Edward's Fovorite ( Debbussy - Clair De Lune )

Remélem tetszik nektek.
Folytatás hamarosan.

Az új jövevények * Bella

Figyeltem Jacob arcát. Próbáltam leolvasni róla mit mutat neki Renesmee. Edwardra pillantottam. Rezzenéstelen arccal figyelte a képmenetet.

Miután Nessie végzett napjának levetítésével viszonylag nyugodtabb lett.

- Nyugi, már nem lesz semmi baj. Én ezen túl itt leszek neked. Egyelőre itt maradok, és nem megyek vissza Forksba. El se hiszed ennyire hiányoztál. - lehajolt és megcsókolta a homlokát.

Nessie kicsit elhúzódott és arcáról épp csak egy pillanatig lehetett leolvasni, hogy ez az egész zavarja.

- Higgy neki. El se hiszem, hogy vele kellett megtennem több mint 2000 kiló métert. Egész idő alatt azt hajtogatta, hogy veled lesz és mindenki boldog lesz. - mondta egy ismerős hang. Aztán Leah lépett elő a bozótból.

- Ááááááááááá - visított fel Nessie a legjobb barátnője láttán. Aztán a nyakába ugrott és a két lány ott ölelkezett. - Úristen! Úristen! Hogy kerültsz ide?

A két lány még otthon lettek elválaszthatatlan barátok. Minden titkukat elmondták egymásnak. Öröm volt őket nézni. Ez egy örökre szóló barátság volt. A szó szoros értelmében.

- Hát tudod, jó lenne, ha nekem is lenne valaki, aki miatt úgy tudok rajongani, mint a többiek a lányok után. Jó lenne egy bevésődés nekem is. - mondta egy mosollyal az arcán. - És persze a legjobb barátnőm is annyira hiányzott nekem.

- Te is nekem. El se hiszed mennyire. Gyere, itt van pár évfolyamtársam. Bemutatlak nekik.

Nessie belekarolt Leah-ba és elindultunk befelé. A csajok mögött Jake ment aki Renesmee másik kezét fogta. Annyira cukik voltak így együtt.

Amint beértünk Nessie szó nélkül leült Steve mellé. A többiek követték és sorra helyett foglaltak.

Közben a téma a legújabb Sherlock Holmes filmre terelődött. Renesmee nagyon is örült ennek ugyanis ez volt most a topp listás filmjei közül az első.

Steve kicsit arrébb húzódott és csak úgy odavetett egy kérdést Nessie-nek.

- Ő meg ki? - ezt a pár szót olyan hangnemben mondta, hogy legszívesebben letéptem volna a fejét itt mindenki előtt. Pusztán anyai ösztönök miatt. - Csak nem az a híre neves pasasod?

Jacob illedelmesen felállt és kezet nyújtott neki.

- Szia. Én Jacob Black vagyok.

- Steve Raynolds. - fogott vele kezet.

- Amúgy ez a lány a legjobb barátnőm Leah. Ő pedig a Edward és - bökött felém Nessie - az any... Mármint az annyiszor emlegetett Bella.

Épp elkaptam amint Ed szúrós pillantásokat küld felé. Ezen a napon már vagy ez volt a harmadszoros majdnem elszólása. És a lebukás veszélye fenyegetett. Mindez Nessie miatt.

A düh kezdett bennem forrongani. Renesmee bocsánatkérően nézett felének.

Mi átültünk a zongora mellé és Edward elkezdte játszani Esme kedvenc dalát. A zene megnyugtatott. Megcsókoltam köszönetképpen és nekidőltem. Ezt ő a kedvenc féloldalas mosolyommal jutalmazta.

Eközben ment a duma a filmről és a lányom boldogan ecsetelte neki mi tetszett a legjobban.

Aztán nem sokkal elbúcsúztak és Alice bevitte őket a városba.

Addig Edward megnyugtatott, hogy az elszólások ellenére senki nem gyanakszik.

Ez nagy megkönnyebbülés volt számomra.

Nessie belefáradt a sok hazudozásba. Még a múltkori vadászatból Carlisle hozott haza neki vért. Abból ivott lefekvés előtt.

Mivel még nem vettünk ágyat a váratlanul érkezett "házi kedvenceinknek" ezért Leah a mi szobánkba, Jacob pedig Nessie szobájába aludt.

Mikor elindultak felfelé odaszóltam nekik.

- Gyerekek ne csináljatok semmi rosszat. Tudjátok, még csak 28 éves vagyok és nagyon nincs kedvem ilyen fiatalon nagyinak lenni. Ugye megértetek? - mondtam nekik mosolyogva.

Ha az élet a feje tetejére áll * Nessie

Suli után bezsúfolódtunk apu kocsiba és máris indultunk hozzánk. Én vezettem és Steve ült az anyósülésen. A többiek meg hátulra zsúfolódtak be. Lassan megérkeztünk a Cullen rezidenciára.
Utóbb sikerült kiderítenem a másik két gyerek nevét. A lány neve Mandy a fiút pedig Dereknek hívják.
- Óvatosan parkolj be a garázsba. Meg ne karcold az én kicsikémet. - kiabálta Alice a fülembe.
Óvatosan parkoltam be a Porsche mellé. Steve érdeklődve nézte a nagy sárga szuper gyors kocsit. De nem csak őt bűvölte el a halom kocsi, ami a garázsunkba parkolt. A többiek is érdeklődve lestek körül.
- Hú, itt mennyi kocsi van. - csodálkozott Steve. - Az ta az a fekete, de csúcs. Húúú és az a máik.
- Te is szereted a kocsikat? - kérdezte Alice csillogó szemekkel.
- A megszállottjuk vagyok. - nevette el magát Steve és rámosolygott.
- Nálunk az egész család autómániás. Főleg Rose. És szerelni is imádjuk.
- Ja ez nálunk jobban megy mint a írás vagy az olvasás. - mondtam kicsit poénosan.
- Steve látod azt a csili-vili rózsaszín kocsit? Az a hugikám kocsija.
- Köszi, Alice én is szeretlek.
- Tudom- válaszolta vidáman és egy kicsit túlpörögve. - Ne ácsorogjunk itt indulás felfelé.
Felsétáltunk a lépcsőn és a nappaliba értünk.
- Azta az a te zongorád? - kérdezte Mia félénken.
- Nem Edwardé, de már kezd engem is tanítgatni rajta esténkét.
- Az tök jó. Én nagyon régen tudtam zongorázni. Olyan két évig tanultam, de ráuntam egy idő után. - mondta Mia.
- Játsszak nektek valamit? - kérdeztem.
A körülöttem állók bólintottak és várták, hogy leüljek a zongorához és leüssem az első akkordokat.
Anya altatódalát kezdtem játszani. Ez volt a kedvenc dalom. És még az is csodás benne, hogy apu írta.
Miután a darab végére értem körbenéztem. Alice addigra isten tudja, hogy hogyan, de elővarázsolt pár doboz pizzát és pár üveg colát.
- Nessie ez a darab csodás. Mi a címe? - kérdezte Steve.
- Bella's Lullaby. Anyunak írta apum. Ez a kedvenc számom.
- Nagyon szép. Bárcsak nekem is írna valaki valamilyen dalt. – ábrándozott Mia.
- Egyszer biztos meg fog történni - mosolyogtam rá.
- Nessie játszd el nekik a te dalod is. - pörgött tovább Alice. - Addig én átrendezem a szobádat egy kis bulizáshoz.
- Istenem neked van saját dalod?- csodálkozott Mia. - Ezt nem hiszem el.
- Öhm igen - jöttem zavarba egy kicsit és beletúrtam a hajamba (rossz szokás) - apu írta, ezt is, de én anyáét akkor is jobban szeretem.
Kötöttem az ebet a karóhoz miközben belekezdtem a saját kis dalomba.
- Hát....nem tudom Nessie, nekem ez jobban tetszik - mondta Steve a szám végén.
- Nekem anyué azért tetszik, jobban, mert amikor apa ezt írta anyunak anya még csak 17 volt. És a dal születése után pár hónappal annyi szenvedésbe volt részük. Amikor összevesztem Jacobbal pár napig csak ültem és apu ezt játszotta nekem.
- Jacob? - kapta fel a fejét Steve. - Ő ki? A barátod?
- Hát valami olyasmi. - kicsit zavarba voltam. - Ő a bevésődésem.
Alice ebben a percben a másik oldalamon termett.
- Úgy érti ő a neki való pasi. Ő élete szerelme. Jacob nem tud nélküle élni.
- Ja meg Bella nélkül se. - fintorodtam el.
- Ahha, értem - morogta Steve és elfordította a fejét rólam. Az ablak felé fordult és úgy tűnt, mintha bántaná valami, de ezt a gondolatot gyorsan elhessegettem magamtól. Mert hát mi oka lenne rá?
- Tudod, én szeretnék mást szeretni, de nem tudok. Ez egy olyan szoros kötés, aminek nem tudok ellenállni. Annyira rajong értem. El se hiszed mennyire. Ha tehetné, a csillagokat is lehozná nekem az égről. - felálltam a zongora elöl és mellé léptem. - Hidd, el én nem tudok nélküle élni. Majd ha eljön, meglátod te is, főleg ha ő is ideköltözik.
- Nekem aztán mindegy - válaszolt és megvonta a vállát.
Ekkor valami zajra lettem figyelmes az ajtónál. Én a fejemet egyből arra kaptam és még éppen elkaptam aput amint Jacobot rángatja el az ajtóból.
- Alice idejönnél egy percre? Szeretnék veled beszélni négyszemközt. Fültanúk nélkül. - a nélkülre nagy hangsúlyt fektettem.
- Persze, húgi mi az? - félrevonultunk ki a konyhában addig a többiek folytatták a pizza evést és más téma után néztek
- Mit keres itt apu? Ne tagadd le, hogy nincs itt. Láttam amint Jacobot húzgálja el a bejárati ajtóból.
- Jaj, kis szívem paranoiás vagy, Edward csak véd. Ennyi. Esküszöm, egyre jobban hasonlítasz az anyádra, mindent túlreagálsz. - nevetett fel könnyedén.
- Hogy én? - fogtam magam és kirohantam az udvarra. Elordítottam magam. - Apa gyere elő. Tudom, hogy itt vagy. Mért vagy itt?
Feltört belőlem a sírás. Elő jött az erdőből mellette Jakeel.
- Mi a baj Nessie? Most meg mitől sírsz? - jött oda Jake és átölelt meleg karjaival.
Ezek a karok biztonságot sugároztak. Úgy éreztem, nem bánthat köztük senki.
- Nem tudom. Ez az egész nekem sok. Nem bírom. Elég volt. Befejezem. Nem megyek holnaptól. Kész elmegyek. Nagyi úgyis odaadja nekem a sziget kulcsait. Jake velem jössz?- töröltem ki a könnyeket a szememből. Öleltem Jacobot. Jake fölemelte a fejemet és megcsókolt.
- Nincs miért aggódnod. Segítek neked. Nem kell elmenned. Én itt vagyok és megvédelek.
Felemeltem az ujjamat és a fejéhez tettem. Levetítettem neki a napomat rövid tömör történetbe.

Az aggódás a tetőfokára hág * Bella

- Ez nem lesz jó- suttogtam Edward fülébe.

- Ne izgulj nem lesz semmi baj. Még időben észbekapott és kijavította magát.

- Ezt meg hogy érted?

- Hát ... Izé- zavarba volt. - Még nem mondtam? Volt egy kis nyelvbotlása, de rájött, hogy apa helyett nekik csak Edward vagyok.

- Mondtam, hogy ez nem lesz jó! Nem kéne emberekkel barátkoznia.

- Ugyan már Bells. Semmi baj nem lesz.

- Dehogy nem. Ebből csak az lehet.

- Miss. Halle mi az egyenlet megoldása? - kérdezte Mrs. Moris köztem és Edward között cikázó tekintettel. Edward kapcsolt, hogy nem figyeltem ezért a fülembe suttogta a megoldást.

- 567.

- Helyes válasz. Most az egyszer megúsztuk. De nem lesz még egyszer.

Fellélegeztem. És folytattuk tovább a beszélgetést.

- Nekem ez az átmenős herce-hurca se jön be. Mi lesz, a feltűnik nekik az ágyak hiánya? Az még oké hogy Nessie-nek és a mi szobánkba van, de Alice és Roselie szobájába nincsen.

- Én szerintem ez a legkisebb gond. Én Steve miatt aggódnék.

- Igen ez is nagy probléma. Tudod, mit kihagyom ma a nagy családi vadászatot és maradok a közeli erdőbe. Így én is szemmel tarthatom őket.

Ed egy kicsit elgondolkozott.

- Ez jó ötlet. Én se megyek inkább veled tartok. Így Nessie nem vesz észre minket. Alice lesz majd a besúgónk.

Mrs. Mosis ekkor közelebb jött. A padunk felé sétált.

- Mr. Cullen velünk is megosztaná azt az érdekfeszítő beszélgetnivalót, ami nem várhat szünetig?

- Elnézést tanárnő, de épp Bellának magyaráztam az anyagot.

A tanárnő peckesen bólintott és visszaballagott az asztalához. Szerencsére megszólalt a csengő, így nem kellett a morcos tanárnő közbevágásait hallgatnunk.

Ezután még jött három unalmas óra aztán az ebédszünet. Nessie megkért minket had egyen a többiekkel. Mi megengedtük neki.

Így a kis nyolcas Cullen családunk a szokásos magányos brancsba próbáljuk tettetni az evés látszatát.

Új barátok * Nessie

Anyáékkal a hátam mögött elindultam egy sereg első éves felé. Hallottam mit mondott Emmett és kicsit én is nevettem rajta. Hisz úgyse lesz semmi baj sem, remélem...Több kis elsőévesekből álló csoport volt, én ahhoz csatlakoztam ahol a leghelyesebb pasik voltak. xD.

Odaálltam melléjük és bemutatkoztam, ők is ugyanígy tettek, de én csak egy fiú nevére figyeltem, Steve. Stevenek fekete haja, szikrázóan kék szeme és hófehér bőre volt. Teljesen megigézett azokkal a szemekkel.

A többiek kissé furcsán néztek rám a nevem hallatán, az egyik lány meg is kérdezte.

-Ez meg milyen név? Még sose hallottam.- egy szőke hajú lány volt és kissé lenézően bámult rám, mintha ő több lenne nálam.

-Különleges. Anyu adta nekem. A nagymamáim kereszt neveinek keveredése.

-Hu...Ez egész izgalmas. Jól sejtem, hogy a két név egyike az Esme? - kérdezte Steve egy kis izgalommal a hangjában.

-Igen. A másik Reneé. Csak sajnos Reneé nagyit ritkán látom.

-Örülj neki, hogy egyáltalán van. Nekem sajnos már mindkettő a halakkal alszik. - válaszolt Steve egy kis szomorúsággal a hangjában. Biztos hiányoznak neki a nagymamái.

Viszont a párbeszédet nem tudtuk folytatni, mert megcsörrent a telefonom és a kijelzőn Apu neve villogott.

-Bocsi ezt fel kell vennem. Apám az...- kértem elnézést és hátat fordítottam a többieknek miközben benyomtam a fogadás gombot.

-Nessie ne mondj semmit! - hallottam apa ideges hangját a vonalban.

-Jól van, ha lehet mostmár ne halgatózz - sziszegtem vissza neki és kinyomtam. Fenének se kell, hogy kihallgassék a gondolatait. :@

-Téged is zaklatnak az ősök? Engem is folyton nyúznak - felelte egy lány.

-Jaj Mia hagyd már szegényt.

-Tudod Mia te szerencsésebb vagy, mint én. Néha azt érzem olvasnak a fejemben. Rémes. - mondtam neki mosolyogva.

Egész szimpatikus kiscsaj. Kedvesnek és életvidámnak tűnik. A külseje is adja ezt az összképet. Vörös göndör haj, nagy zöld mandulavágású szemek, vékony testalkat. Az orra kicsit pisze volt és pár szeplő is borította, de amúgy valahogy az egész megjelenése olyan magával ragadónak tűnik. Biztos népszerű lesz. Aztán eszembe ötlött egy érdekes gondolat, csak előbb egyeztetni kellett apuval.

,,Hé apu hallasz? Átjöhet pár ember akiket most ismertem meg? Ha igen akkor küldj egy SMS-t"

-Renesmee minden oké? - kérdezte Steve és megrázott.

-Bocs elbambultam. - mondtam. Éreztem, hogy remeg a zsebemben a mobilom. - Mellesleg hívjatok nyugodtan Nessienek.

Elővettem a pici Sony Ericsson W995-ös telefonomat. ,,Igen. Mi addog elmegyünk vadászni. Alice marad."

Apró elégedett vigyor suhant át az arcomon, ez kipipálva :).

-Nincs kedvetek eljönni ma suli után hozzám?

-Én szívesen - jelentkezett rögtön Steve amit én egy kedves mosollyal fogadtam.

-Én is - mondta kicsit visszafogottabban Mia.

-Még valaki? - kíváncsian kémleltem körbe és még egy fiú és két lány csatlakozik kis csapatunkhoz.

-Király. - mondtam boldogan. - Akkor beférünk ap...ööö vagyis Edward kocsijába.

Ők pedig majd Emmettel mennek teszem hozzá gondolatban.

-Na, de most megyek órára, hisz mindjárt becsöngetnek...Ti nem jöttök? - kérdeztem és igyekeztem elterelni kicsiny nyelvbotlásomat.

-De megyünk mi is. - válaszolt Steve, nagy örömömre.

Elindultunk a suli épületébe. Majd kicsattantam a boldogságtól, mert ha minden igaz lesz ember barátom és akkor már csak nem farkas, és vámpír van.

Az első aggodalmak * Bella

Annyira izgultam az új iskolánk miatt. De nem maga az iskola miatt, hanem mert Nessie is velünk fog járni. Edward hitt a sikerbe és a többiek is. Alice is megmondta nem lesz semmi baj, de én akkor is féltem.

- Anyu nyugi minden oké lesz, habár fura, hogy a saját szüleimmel járok iskolába...és egy osztályba .- kezdte Nessie a nyafogást.

- Nyugi Bella nem lesz, semmi baj veled leszek és segítek.- Edward a maga féloldalas mosolyával rám mosolygott .- És le is állítalak, ha kell.

- Nem értem mért ilyen nyugodt mindenki, de ha ti mondjátok, akkor elhiszem nektek.

És beletörődtem a sorsba és elindultunk iskolába.

Szerencse volt, hogy Alaszkába nem süt a nap, de az ottani időhöz képest meleg volt.

Amint a garázsba értünk Nessie letámadott:

- Anya én vezetek. És punk tum.

Be is ült a volán mögé és nem tágított onnan.

Beletörődtem és beültünk mögé Edwardal. A többiek Emmett jeepjével mentek.

Csöndbe ültünk a hátsó ülésen és hagytuk Nessie-t érvényesülni a vezető ülésen.

Beállt a suli parkolójába. Egész ügyesen tud már parkolni. Aztán mind kiszálltunk a kocsiból és láttam, hogy Nessie kicsit elképedve mered a sulira. Izgatottan kezdtem faggatni:

- Mi baj nem tetszik a suli?

- Nem! Dehogyis, tetszik csak furat- kezdte gyorsan a mentegetőzést.

- Nyugi Bella - kezdte Alice ismét a nyugtatásomat. - mondtam, hogy nem történik semmi baj. Ne parázz már annyit. Hamar ráncos leszel. És az nem túl jó.

- Ha meg baj lesz majd ellátjuk az illető fejét ugye Jasper? - Emmett már kezdte beleélni magát.

- Ja arra mérget vehetsz. - lökte Jasper oldalba Emmettet és mind a ketten röhögni kezdtek.

De Nessie-nek ekkor már nyoma veszett. Egyenesen egy csapat lány felé tartott.

- Egy látom a kis Renesmee nem is olyan kicsi- Jegyezte meg Emmett gúnyosan.

Látom Nessie jól érzi magát. És ez engem is megnyugtatott. Búcsút intettem a többieknek és belekaroltam a férjembe. Elindultunk az osztályterem felé. Az összes órán szerencsére együtt volt igy nem vesztegettem el egy percet se az örökkévalóságból.